-
3 vidéki stílusú kerítés, amibe garantáltan beleszeretsz
Mit gondoltok, milyen egy vidéki stílusú kerítés? Fából van, kővel kirakott, vagy netán kolbászból készült?
Ezek a kerítések egytől egyig melegséget sugároznak, minden alkalommal olyan, mintha mesébe csöppennénk, amikor hazaérünk. Mitől érzi vajon azt az ember, hogy azonnal össze kell raknia egy ilyet?
-
8 vidéki stílusú DIY virágtartó
Itt van a nyár, jöhetnek a virágok, és ezzel együtt a kaspók, vázák, virágtartók is. Ebben a posztban olyan kreatív, vidéki stílusú, csináld magad ötleteket mutatok meg Nektek, amit Ti is elkészíthettek otthon. Az alapanyagokért elég a padlásra, vagy a garázsba menni. Ha esetleg mégsem rendelkeztek otthon régi székkel, fazékkal, látogassatok ki valamelyik piacra, mert ott varázslatos kincsekre lehet bukkanni.
-
7 hangulatos country terasz, ahol megszűnik az idő
Odáig vagyok a mesébe illő country teraszokért. Ez a szerelem szerintem már akkor elkezdődött, amikor életemben először láttam az Anna című filmet, vagy a Váratlan utazás című sorozatot, mindig annyira otthon éreztem magam ezekben a házikókban. El is határoztam, hogy összegyűjtök párat, és megmutatom, hogy melyik miért tetszik. Tartsatok velem!
-
Varázslatos átalakulás: ezt a romantikus asztalt még Hófehérke is megirigyelné
Egy padlástúra alkalmával találtunk rá erre a kis helyes mosdóasztalra. Annyira beleszerettem a felújítás alatt, hogy még egy verset is írtam róla / lent olvashatjátok /. Nézzétek meg, hogy mi lett belőle!
-
Így készítsünk romantikus virágtartót a kertbe
Nagyon régóta szerelmes vagyok a falikutakba, és nagyon boldog voltam, amikor erre rátaláltunk. Első látásra belezúgtam, és elképzeltem, hogy a borostyán szinte kiárad belőle, és csak fut és fut. Igazi romantikus kiegészítő egy vidéki stílusú kertbe, teraszra. Ültethetünk bele más virágot is, de mivel már alapvetően rózsás szalvétát álmodtam meg hozzá, ezért képzeltem bele inkább valami egyszerűbb növényt, ami esetemben nem lehet más, mint a borostyán. Ez az egyedi virágtartó garantáltan feldobja az otthonunkat.
-
Világok közti átjáró
Régóta kacérkodtam a gondolattal, hogy új kaput szeretnék a kert végébe. Hosszú évekig bírta a kis zöldike, de az utóbbi évek szélsőséges időjárása őt sem kímélte , ezért úgy döntöttem, itt az ideje lecserélni.
-
Ti mit kezdtek a megmaradt befőttes üveggel?
Amikor már lezajlott a bodzaszezon és sok szörpöcskével büszkélkedhettünk,fejünkbe vettük,hogy idén több eperlekvárt fogunk készíteni. Akkor még nem sejtettem, hogy örülni fogok a megmaradt befőttes üvegeknek.
-
Vajon Ti melyiket választanátok?
Felújítsam vagy ne? ?? Felújítsam vagy ne?????
Bizony van egy-két darab, amihez sajnálok hozzányúlni, szinte kiabál is velem a cserép,hogy ne tegyem. De persze én megint megyek a saját fejem után és nekiesek. Így volt ez a szürke edénykével is,amit a képen láthattok.
Bevallom,hogy nagyon tetszett eredeti állapotában is, csodásan mutatott volna benne egy piros muskátli ,ezért is kezdtem neki nehezen. A végeredménnyel azért elégedett vagyok. Kicsit más környezetbe illik talán az új külső miatt, de biztosan hamar gazdára talál. Megtartsam ? Ne tartsam meg???? Most már így hangzik a kérdés.
Amikor egy ilyen régi darabot megvásárolunk, mindig felvetődik a kérdés, hogy mi lesz a sorsa,de végül soha nem bírjuk otthagyni,mert a felújítás mindig egy izgalmas utazás,legyen szó kisebb vagy akár nagyobb átalakításokról.
A munka itt most abból állt,hogy miután megvásároltuk ezt a szürke cserepet, alaposan le kellett csutakolni szegényt,mert elég rossz állapotban leledzett,majd a törött és repedezett részeket kijavította a gondos férfi kéz . Tisztogatás és javítás után egy kiadós csiszolással is megszabadítottam a maradék szutyoktól.
Következő lépés az alapozás volt,ami nálam mindig egy kritikus pontja a folyamatnak. Mikor meglátok valamit ,elképzelem a végső formájában és mikor az alapozót felviszem, szertefoszlik ez a kép. Mondhatni darabokra hullik. Na, de ezen túl kell jutni, és jöhet is a fehér festék és ezzel együtt a másik kritikus pont, a száradás… A száradás alatt a természetes száradást értem, nem a hajszárítós gyors változatot. Ha tökéletes eredményt szeretnék, márpedig azt szeretnék, akkor bizony sokat kell várni. Az első fehér réteg után ismét egy kis csiszolás következik, aztán kaphatja újra a fehér festéket.
Ha a festés kész, fel kell ragasztani a szalvétát, kissé kopottasra kell csiszolni és pár lakkréteggel bevonni az új külsőt. Csónaklakkot használtam,mert ettől picit sárgásra színeződik,így jobban érvényesül a régies hatás,illetve tartósabb és csillog. Ezáltal kint és bent is használhatjuk. Annak ellenére,hogy rózsás, a levendula is jól mutat benne akár a bejárati ajtó mellett. Fogadjátok szeretettel!
Ha tetszett Nektek ez a bejegyzés, vagy szeretnétek hasonlót olvasni, osszátok meg, és kövessetek bennünket a Facebook, Instagram, Pinterest oldalunkon, YouTube csatornánkon! Csatlakozzatok zárt Facebook csoportunkhoz, amit ezen a néven találtok meg: Country élet- vidéki stílus, ahogy mi látjuk!
Szerencse, hogy mindig van mit felújítani! Éljen a sok kramanc!