Ezt tette velem az időszakos böjt 3 hónap alatt

Úgy kezdődött az egész, mint máskor. Elegem lett magamból. Biztos ismeritek ezt az érzést, amikor csak esztek, esztek, és nem is azért, mert éhesek vagytok, hanem egyszerűen csak kívánjátok az ízeket. Ez bizony érzelmi evés a javából, kompenzálás. Tisztában vagyok vele, hogy nem arról van szó csupán, hogy le akarok fogyni, hanem az egész lényemet új ruhába akarom öltöztetni. Kőkemény munka van még előttem, de sokat tanultam magamról ismét ez alatt a három hónap alatt.

Kezdem az elején. Egy csúnya vita döbbentett rá arra, hogy ideje változtatnom. Nem a fogyásról volt szó, hanem csak ilyen általános dolgokról. De magamhoz képest nagyon belementem ebbe a vitába, és kiabáltam, meg még cukkoltam is a másikat, és utána nagyon megijedtem magamtól. Amit az után az este után éreztem: szégyen, kétségbeesés, kilátástalanság.

Sürgősen változtatnom kellett. Megállapítottam, hogy azért vitatkoztunk, mert én elégedetlen vagyok magammal, de nem tettem érte, hogy ez másképp legyen. Szeretnék egy egészséges, kiegyensúlyozott életet élni, amibe nem fér bele a magammal való elégedetlenség.

Utálom azt, ahogy az emberek viszonyulnak ehhez a témához. „ Hova akarsz fogyni? „ Hasonló kérdések nálam kiverik a biztosítékot! Mindenki saját maga tudja, hogy mennyi kilóval érzi jól magát, mi az, ami még belefér, és mi az, amikor már nehezen köti be a cipőfűzőjét, vagy szuszog egy kisebb emelkedőre való gyaloglás során. Tényleg nem vagyok kövér, nem vagyok túlsúlyos, még az egészséges kategóriába tartoztam a 61,7 kg-val. De nekem ez sok volt. Szépen lassan jöttek rám a kilók, és képtelen voltam nekiállni bármilyen diétának. Egyébként az ideális testsúlyom 49-64 kg között van.

Elkezdtem nézegetni, hogy mit tehetnék, hogy lemenjenek rólam a kilók. Olyan vagyok, hogy ha nehéznek érzem magam, mozogni sincs kedvem, inkább lefogyok, és utána kezdem. Tudom, hogy ez nem a megfelelő hozzáállás, de nálam ez működik.

Így találtam rá az időszakos böjtre. Erről nem szeretnék külön írni, mindenki tud ezzel kapcsolatban számos cikket olvasni a neten, vagy videókat nézni a témában. A 16:8 arány volt a legszimpatikusabb, ami abból áll, hogy 16 órát böjtölök, és 8 órában eszem. Átálltam arra, hogy délelőtt 10 órakor eszem először, és este 18 óra után már egyáltalán nem.

Tisztában vagyok azzal, hogy egy alapos kivizsgálás is rám fér, és azt is tudom, hogy nem egyik napról a másikra kellett volna nekiállnom, de természetesen így kezdtem. Mindenhol olvasni, hogy ne egyik napról a másikra csináljuk, de ebben nem tudok fokozatos maradni. Egy negatív dolgot tapasztaltam az elején, mégpedig azt, hogy sokszor szédültem. Innen látszik, hogy rengeteg édességet ettem, és azt totál visszaszorítottam, és ezt megérezte a szervezetem. Mostanra elmúlt, és megszokta azt a mennyiséget, amit kap.

A böjt időszak alatt csak kávé, víz, és tea, természetesen minden nélkül. Az „ evős” szakaszban is visszafogtam magam, kenyeret alig eszem, ami nálam hatalmas szó, mert napi 3-4 szelet is megvolt előtte, és a hármat úgy értsétek, hogy akár egy étkezés alatt és képes voltam este kilenckor is magamba tömni. A másik, amit drasztikusan csökkentettem az a nasik fogyasztása. Nagyon édesszájú vagyok, de annyira nem jelentett gondot, meg is lepődtem rajta. Azért teljes mértékben nem akarok lemondani róla, és mindig kap helyet nálam, mert nekem így jó.

Azt gondolom, hogy ha már csak ezt a kettőt elhagyom, és este 18 óra után nem eszem, ugyanezt érem el, de valahogy azt éreztem, hogy szeretném kipróbálni az időszakos böjtöt, kíváncsi voltam rá.

Eltelt három hónap, és most így érzem magam:

• nagyon jó érzés, hogy tudom csinálni, hozzászoktam, beépítettem az életembe, büszke vagyok magamra
• vettem új ruhákat, és jobb érzés tükörbe nézni
• 7 kilót fogytam 3 hónap alatt
• a körmeim megerősödtek
• kevesebbet költök ételre / leginkább csokikákra gondolok/, és azt másra tudom fordítani, például könyvekre
• van kedvem újra a sporthoz
• sokkal több zöldséget fogyasztok, a kertünk ehhez hozzásegített nyáron
• nem puffadok annyira, mint előtte, és figyelem magam, hogy mitől érzem jól, és mitől rosszabbul magam.

Tényleg minden fejben dől el, ezt már annyiszor tapasztaltam, és most újra. Egyébként is nagyon kitartó vagyok, de csak abban tudok az maradni, ami érdekel, és látom a fejlődést, a lehetőséget benne.

Nem az volt a célom, hogy egy hét alatt leadjak 2-3 kilót, nem a gyors megoldásra vágytam, hanem arra, hogy szépen fokozatosan haladjak az úton, és kialakítsak egy új életmódot. Úgy érzem, hogy sikerült, és a legfontosabb az volt, hogy felismerjem, ideje változtatni!

Képek: pixabay.com