Így lesz egy régi edényből új kaspó

Kaptunk ilyen kis kedves, régi edényeket, mert tudják rólunk, hogy úgyis megmentjük, és valamilyen formában újrahasznosítjuk őket. Tudom, hogy így is cuki, és lehetne sütis tál, vagy jól elfér benne egy hatalmas adag majonézes krumpli, de nekem mégsem a szívem csücske a kék. Ebben a bejegyzésben megmutatom, hogyan lehet fiatalosabbá varázsolni ezt a darabot.

Így nézett ki eredeti állapotában. Nem tudom, nekem ovis emlékek jutnak eszembe róla, olyan kis mesebeli, szinte megkívánja az ember, hogy tejbedarát egyen belőle, de sajnos így nem illik az otthonunkba, a kertbe pedig sajnáltam kitenni kaspónak, így kigondoltam, hogy benti kaspó lesz belőle. Jól elraktároztam a gondolatot, meg az edényt is….

Sokáig azért nem vártam vele, mert ha elkap valami, akkor azonnal meg kell csinálnom.

Nagyon szeretem mostanában a feketét, és imádom ezt a színt fával, zöld növényekkel, fehérrel, bőrrel kombinálni, így egyértelmű volt, hogy nem maradhat így. Egyébként így is bejön, de sima fekete kaspókat már gyártottam, és most valami lendületesebbre vágytam.

Szerencsére Gábor pont most pakol a műhelyben, és végre megtaláltuk az akril filceimet, amiket szerintem költözés óta keresek. Annyira megörültem ennek, hogy neki is estem az edénynek, és rajzoltam rá egy mit? Találjátok ki! Kinek mi?! Számegyenes, foghíjas kerítés? Nem tudom, de nekem nagyon tetszik, a lényeg, hogy tök szabálytalan, csálé néhány helyen, de pont ez a lényeg, a tökéletlenség, a wabi sabi, tudjátok!

Mivel nem olyan magas az edény, ezért egy kisebb, alacsonyabb virágot választottam bele, és szerintem nagyon jól fest benne, mondhatni egyből megtalálták egymást.

Készült még pöttyös, és sima vonalas, amikbe szintén virágok kerültek.

Ti hogyan alakítottátok volna át?

A bejegyzés saját fotókat tartalmaz.