Megmutatom, hogy én miért szeretem a borostyánt

Biztos emlékeztek még rá, amikor egy igazán kedves madárlakot mutattunk meg. Sok évet kellett várni,mire a mai pompázatos formáját elnyerte. A folyamatot természetesen megörökítettük. 🙂

Szintén “ régiből újat ” jelmondatunkhoz kapcsolódik az elkészítése, hiszen mindenképpen szerettük volna, ha nagyapa munkája megmaradna és a barackfánkat is igyekeztünk megmenteni valamilyen formában, hogy újra hasznosnak érezhesse magát. Mára nagyon sok kismadárnak ad otthont, és nem utolsó sorban az udvar díszévé is vált.

Adott volt egy ósdi madáretető, egy pusztulástól megmentett fa és pár dolgos kéz.  Az etetőnek korábban voltak lábai, csak sajnos elkorhadtak, alig állt már a lábán, így megváltunk tőlük. Ezt követte az alapos csiszolás, majd a festés és a gondos rögzítés.

Soron következő munkálat a borostyán felkutatása volt, majd gyökereztetése az új földben. Ezek után már “csak” várakozni kellett, és folyamatosan kordában tartani az egyébként folyton terelgetésre szoruló borostyánt. Metszeni, kapálni, tápoldatozni, szeretni. 🙂

Ezen felbuzdulva újabb borostyános-madaras  projektbe kezdtünk. Most a barackfa sorsára jutott cseresznyén esett meg a szívünk. Megindult a borostyán vadászat és kapott egy szép csodaszarvast  ( csak nehogy Barack irigykedjen ). Tavasszal pedig egy pici házat tettünk rá, amit nagyon hamar birtokba is vettek a madarak. 🙂

 Nagyapám munkája így találkozik az én zöld ötletemmel.

Nektek milyen elképzelésetek van? Milyen tárgyat hasznosítanátok újra palotává a kis csipogó barátainknak? Írjátok meg! 

A bejegyzés saját fotókat tartalmaz.

Ha tetszett Nektek ez a bejegyzés, vagy szeretnétek hasonlót olvasni, osszátok meg, és kövessetek bennünket a Facebook, Instagram, Pinterest oldalunkon, YouTube csatornánkon! Csatlakozzatok zárt Facebook csoportunkhoz, amit ezen a néven találtok meg: Country élet- vidéki stílus, ahogy mi látjuk!

Szerencse, hogy mindig van mit felújítani! Éljen a sok kramanc!