Így készíts régi képkeretből rusztikus tálcát

Az úgy történt, hogy már megint vendégeket vártunk, és jött a felismerés, hogy a legutóbbi vendéglátás óta tervezem, hogy készítek egy tálcát a saját elgondolásom szerint, de megint elmaradt. Emlékszem, mennyire utáltam azon az összekaristolt, agyonsikált drapp műanyagon felszolgálni az isteni finom kávét. Valahogy nem passzol a kettő. Hogy lehet egy ilyen tálcáról jóízűen elfogyasztani a kávét? Szerintem nem voltam egyedül ezzel a gondolattal…

Így hát belefogtam a szép, új tálcám megtervezésébe. Imádom amikor pont jókor jön az ihlet, hogy akkor most itt van ez a régi képkeret, amiből kreálok valami újat, hasznosat. Legutóbb annyi halvány türkiz festéket kevertem ki, hogy maradt belőle bőven még erre is. Nagyon megkedveltem ezt a színt, és most már a lakás egyre több pontján felbukkan, hol befőttes üvegen, hol kancsón. Egész jól megbarátkoztam vele. Mindig hidegnek gondoltam, ezért állt tőlem olyan távol, viszont rájöttem, hogy megfelelő színekkel kombinálva még melegséget is adhat. Ez történt a tálca esetében is. Kísérletezni jó!

Olyan rég szerettem volna már magaménak tudni egy ilyen tálcát. Mindig ámultam a különféle kézműves csoportokban, hogy milyen gyönyörűeket készítenek, és mondtam magamnak, hogy majd nekem is lesz. Megint megvártam, hogy jó mérges legyek magamra a halogatás miatt, és akkor estem neki.

Ha Ti is szeretnétek elkészíteni, a következőkre lesz szükségetek:

1. régi képkeret
2. csiszoló
3. festék – akril és lazúr / tetszik,hogy ezt a színt kombináltam a barnával,nagyon hangulatos lett. /
4. fogantyú
5. lakk
6. rétegelt lemez
7. pirográf

Elkészítése:

Miután rábukkantam a képkeretre, egyből tudtam, hogy ebből lesz a tálcám, helyes, faragott darab. Alaposan lemostam, kiszárítottam, majd lecsiszoltam. Alapozó festékkel átmentem rajta a saját magam megnyugtatása miatt, majd jöhetett a halvány türkiz. Miután ez is megszáradt, kicsit visszacsiszoltam, mert nekem így tetszik.Csiszolás után pedig néhol kentem rá egy kis lazúrt, így picit régies hatású lett. Az alját rétegelt lemezből vágta ki nekem Gábor, és össze is fogatta a kettőt, miután azt is lefestettem, és csiszoltam. Szív mintát rajzoltam rá, és égetéssel csinosítottam. Szeretem ezt a technikát, mert nagyon hangulatossá varázsol mindent, és jó illat van közben. Mikor már volt alja, Gábor a kettőt összecsiszolta, a csavarokat besüllyeszette, a végén pedig lakkoztam. Kiválasztottam rá két fogantyút, és azzal díszítettük.

Jöhetnek a vendégek!

Ha tetszett Nektek ez a bejegyzés, vagy szeretnétek hasonlót olvasni, osszátok meg, és kövessetek bennünket a Facebook, Instagram, Pinterest oldalunkon, YouTube csatornánkon! Csatlakozzatok zárt Facebook csoportunkhoz, amit ezen a néven találtok meg: Country élet- vidéki stílus, ahogy mi látjuk!

Szerencse, hogy mindig van mit felújítani! Éljen a sok kramanc!